Besencziné Tóth Erika

1Úton 2016. augusztus 27.

Ma napsütéses, igazi meleg napra ébredtünk! 4 óra óta már nem alszom! Izgulok! Vajon hányan hallották meg hívó szavunk! A Plakátok, a levelező listák, a TV, a  Social Média már sokkal több emberhez juttatja el a hírt, gondoltam, így minden benne van a pakliban… 20-200-2000?

Nyomtassunk még Böjte Csaba imát , nehogy ne legyen elég! Gyors ellenőrzés, feszület, zászló, elmélkedések, énekes könyv, a fizikai kellékek: víz, sebtapasz, naptej, szalmakalap- mehetünk!

Az indulási helyszín Pécs, Kertvárosi Templom 9 óra. Mivel tegnap hívtak a TV-től, hogy még egy reggeli lehetőség van a „toborzásra”, 8 óra pár perckor már várnak. A nagy kocka is sugározza, aki el akar indulni, még bőven van lehetősége…

Telnek a percek, nézek jobbra, balra, semmi….

3-an ácsorgunk a templom előtt: Pavlekovics Ferenc atya, én és a férjem.

Aztán feltűnik az első zarándok, aztán a második, és végül a 7. főnél megáll a sor. Az áldást megkapva még várunk egy negyed órát, de senki több.

Énekünkkel elindulunk át a panelrengetegen, de még mindig reménnyel teli, hisz Reménypusztán még lehet csatlakozni…

Jön a felismerés, itt sincs senki, a TV stáb is várná a tömeget.

Aztán az első rózsafűzér, az imák, az elmélkedések magával ragadnak. Maroknyi csapattal, de a szívünkben mégis több száz vagy ezer emberrel, a többi szakaszon remélhetőleg több tízezer emberrel imádkozunk ma együtt. Gyermekekért: hogy legyen, hogy aki van annak legyen szerető, gondviselő szülője, hogy legyen testvér, hogy legyen unoka, hogy legyenek családok, és hálából azért akinek ez az áldás megadatott!

A napom egyik fénypontja az enyém, az én gyermekem. A zarándokutunk átvezetett egy kis falun Átán, ahol most ő gondokként dolgozik egy zarándokszállás-falusi parasztgazdaságban melyet a volt iskolája üzemeltet. Már napokkal ezelőtt mondta, hogy nem tud velünk tartani mert dolgozik, de arra gondolt, hogy megvendégelné a zarándokokat, ha arra megyünk. Árnyas fák alatt padok, zsíros kenyér, hagyma-paradicsom, limonádé, alma és ő várt minket. Hálás vagyok érte, hogy az Úr őt ránk bízta, és valamit sikerült átadni neki, hogy az úton van, hogy megkapta a hit kegyelmét, a zarándokok és zarándoklatok szeretetét.

Az utolsó szakasz volt ma számunkra a legnagyobb kihívás, hegymenet, tömérdek szúnyog kísért minket, talán ők akarták a mai létszámot megnövelni…

Rosner Zsolt atya már várt minket, részt vettünk a szentmisén, imáival, prédikációjával rátette a koronát e szép napra. Egy külföldön élő unoka által megszervezett meglepi aranylakodalmas pár is volt a templomban, így részt vettünk az ő áldásukban és fogadalom megújításukban. Véletlen pont ma, pont itt az ő példájuk? 5 gyermek és 15 unoka van az 50 év mögött!

Köszönöm a napot, és hogy veletek zarándokolhattam, bármerre is jártatok, 1 Úton voltunk!!!

Besencziné Tóth Erika

Pécs-Máriagyűd