Gyöngyös Ferences templom
kiemelt kegyhely, 2012.12.29. 10:43, szerző: Trueknight
Gyöngyös város a Mátra tövében, költői hangulatú dombok alatt fekszik, ott, ahol megkapó festői képben ölelkezik az Alföld rónája, a szőlőkoszorús dombsor és a Mátra tölgyes vadonja. De nem csupán a természetnek, hanem a lélek kultúrájának is ölelkező helye volt évszázadokon keresztül. Pedig a város nagyon sokat szenvedett. 1544-ben foglalta el a török és százötven évig uralkodott rajta. A szenvedéseknek ebben a hosszú korszakában Gyöngyös lakosságát a Fájdalmas Szűz szeretetétől eltéríteni nem tudták. A szentély lámpái itt soha ki nem aludtak, és a Fájdalmas Szűzanya kegyszobra sohasem volt árván. Hogy mikor került a kegyszobor a gyöngyösi ferencesek templomába, azt nem tudjuk. A szobor művészi kidolgozása, anyaga, a korpuszok bonctani elhelyezése, az alakok lélektani motívumai arra engednek következtetni, hogy a templommal egy idős.
A tény az, hogy a gyöngyösi ferences templomot a Báthori család építtette az 1400-as években. Ebből a korból származik a kegyszobor is. Ettől az időtől kezdve pedig sok megrendítő és szívbemarkoló jelenetek tanúja volt. Látta a szörnyű tűzvészt, a török pusztítást, látta Szent Ferenc buzgó fiait misézni a kiégett falak között. Sokszor borultak le előtte a ferencesek, amikor fölkeresni indultak a hegyekbe üldözött Nógrád, Heves és Borsod híveit. A törökök kiűzése után 1696-ban „mennyei koronájában" Eszterházy Pál nádor így ír: „Gyöngyösön is egy csodálatos Boldogasszony képe a franciskánus barátoknál, a katolikus hívek nagy ájtatosságával és noha a török birodalom alatt sok esztendeig, de Istennek nagy gondviselése által mindeddig azon ájtatosság meg nem szűnt, sőt szaporodik a Boldogságos Szűzhöz való buzgóság."
A gyöngyösi ferences zárda história domusa a kegyszoborról először az 1680. évi feljegyzésekben tesz említést. Ebben az esztendőben a leckeoldalra Almási János egri kanonok oldalkápolnát épített és a kegyszobrot ebbe helyeztette el. A fából faragott szobrok ebben az első kápolnában vannak most is. A török járom alól való felszabadulás után egyre hatalmasabb méretekben indult meg a búcsújárás, úgy hogy a város papjain kívül még a vörösmarti pálos atyákat is igénybe kellett venni a gyóntatásnál.
Ezüst korona díszítette a Szűzanya és Szent Fia fejét, bársony selyempalást borította mindkettőjüket, a kegykápolna falán pedig arany és ezüst fogadalmi ajándékok díszlettek. 1794-ben díszesen renoválták. Az 1904-es tűzvészkor elsőnek mentették a kegyszobrot. Legutóbb 1913-ban P. Zadravcz István püspök indítványára renoválták és aranylemezekkel borították be.
1938-ban a gyöngyösi ferences templom újult meg. Szentélye a középkori gótika fényébe ragad bennünket! A kriptában Vak Bottyán hős nyugszik.
kép forrása: http://bucsujaras.hu/gyongyos/index.html