Badacsonytomaj
kegyhely leírás, 2012.03.09. 15:42, szerző: Trueknight
Többen a tartományi kegyhelyek közé sorolják Badacsonytomajt, mely a veszprémi egyházmegye területén található, Veszprém megyében, a tapolcai járásban.
Plébániája régi, első temploma 1344.-ben épült Szent Imre patrócíniuma alatt, amelyet az óta is őriz, önálló egyházközségként 1792 óta működik és azóta itt vezetik az anyakönyveket.
A Badacsony-hegy köveiből építették Európa első bazalt templomaként, neoromán stílusban.
Az úgynevezett "Badacsonyi Madonnát" Hikádi Erzsébet művésznő festette Badacsonytomajban 1942-ben. A képnek művészi értékén kívül helyi érdekessége, hogy a Szűzanyát a szőlőiről igen híres Badacsony előterében, a vidék jellegzetes terményével, szőlőfürttel ábrázolja. Az Állami Egyházügyi Hivatal az 1952-ben a Mária kultusz ellen indított retorziója során a kegyképet őrző kiskápolnát megsemmisítette, a kegykép ma a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben, Veszprémben található. A helységnek nevezetessége még, hogy 1969-1972-ig az ÁEH akaratából itt volt plébános a későbbi esztergomi bíboros érsek, Lékai László is.
Győrffy György: „István király és műve” című alapos monográfiája szerint” a besenyő származású Tomaj vezér a Koppány elleni győztes csata (997) után vitézségért kapta István fejedelemtől a mai Cserszegtomaj, Lesencetomaj és Badacsonytomaj területét, Badacsonytomaj erre alapozva 1997-ben ünnepelte a címer és zászló szentelés, és helyi rendjel alapítás mellett az ezer éves évfordulót.
A Badacsonyi Madonna kegyképe előtt ajánlották föl a községet a hívek a Szűzanyának örök időkre. A településen az európai hírű Szent Imre bazalt Templom mellett még öt kápolna található; ezek közül az egyik a Nagyboldog Asszony titulusra lett benedifikálva, 2014-ben felszentelt Szent István király kápolna, - amely egy már 1263-ban létezett Pálos kolostor alapjaira épült – Udvardi Erzsébet festette oltárképe szintén Máriát ábrázolja, amint fogadja Szent István királytól Magyarország felajánlását, sőt a Szent Imre Bazalt templom 3 mellék oltára is kapcsolódik Szűz Mária oltalmához. A török hódoltságot követően egy korszakban maga a Hegy is viselte a Nagyboldogasszony hegy elnevezést.